Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • WerschetzWeingaerten.jpg
  • WerschetzBlick auf Werschetz.jpg
  • WerschetzRathaus.jpg

Versec település neve 1427-ben kerül először említésre Podvrsan néven, egy Zsigmond királynak tulajdonított írásban. A törökök 1552-ben elfoglalták a várost, amit csak a 18. század elején, Savoyai Jenő hadjárata során sikerült felszabadítani. A majdnem teljesen elnéptelenedett vidékre 1717-ben német bevándorlókat telepítettek. Az új lakosok többségükben a német Mosel vidékről érkeztek, de számosan voltak franciák, spanyolok és olaszok is közöttük. Versec 1718-ban a Temesvári Bánság része és a járás közigazgatási székhelye is lett.

Az kolonisták érkezésével, Vrsac mellett egy másik település, az egy falubíró irányította, német Werschetz is kiépült. A két helység, a Bécsi Udvar hozzájárulásával 1794-ben egyesült és felváltva, német vagy szerb igazgatás alatt állt. Az első humán (latin) gimnázium 1790-ben nyitotta meg a kapuit, a város képzési és kulturális központtá fejlődött. A 19. század elején a települést szabad kereskedő városi rangra emelték, ami nagyszámú kisipari vállalkozás megtelepülését is eredményezte. A vasúti hálózat és a távíró állomások kiépítése 1857 után, Versec gazdaságilag tovább fejlődött.

Felix Milleker egyike a város neves szülötteinek. A történész és muzeológus alapította a vajdaság legrégibb múzeumát, számos munkájában dolgozta fel a Bánság és az itt élő németek történetét. Robert Hammerstiel festő, aki a pop art stílus követője volt, szintén Werschetzben született.

A város az I. Világháború után a Szerb, Horvát, Szlovén Királyság területén fekszik, közel az államhatárhoz, elveszíti a kereskedelemben játszott meghatározó szerepét. Jugoszlávia megszállása, 1941 után az addigi, németek és szerbek közötti harmonikus kapcsolat erősen megromlott. Versec ma a szerb Bánság fontos gazdasági központja. A városban egy gyógyszergyár működik, jelentős a bortermelése is.


Régi kapu egy városi házon.



A verseci városközpont.