B A fürdőváros Bad Schönborn, Baden-Württemberg észak-nyugati sarkában, Karlsruhe közelében fekszik. A 12.000 lakosú helységet a kén és só tartalmú gyógyforrásai teszik különösen ismertté. Maga a város 1971–ben egy nagyszabású területi összevonás következtében, két szomszédos település; Bad Langenbrücken és Bad Mingolsheim egyesítésével jött létre.

Okmányok bizonyítják - Mingolsheimröl már 773-ból, Langenbrückenröl 1269-ból – a két helység története a középkorig nyúl vissza. Az ásatások azonban arra utalnak, hogy már a korai vaskorszak idején is emberek lakta környékről beszélhetünk. A két helység évszázadokon keresztül a speyeri érsekséghez tartozott, ez határozta meg a katolikus jellegét. Franz Christoph von Hütten hercegprímás 1766-ban építtette Langenbrückenben az első kénfürdőt míg Mingolsheim csak a 19. sz. végén, ill. 1930 körül vált ismert gyógyfürdővé.

Az II. Világháború utáni kitelepítések során 600 parabutschi (Ratkovo/Szerbia) dunai sváb-érkezett a környékre. A menekülés és az évekig tartó menekülttábori tartózkodás után a polgármester támogatásával telkeket kaptak, saját erőből és kölcsönös segítséggel házakat építettek Langenbrückenben, újrakezdhették az életüket. Hamarosan felépült egy település, amit a helybéliek „Bácská”nak neveztek.

Bad Schönborn 1987 óta baráti, partneri kapcsolatot ápol a parabutschi községi szervezetekkel. Ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy 1994-ben a dunai-svábok megnyithatták a történelmüket bemutató tájmúzeumot. A kiállítás a betelepülés idejétől a II. Világháborúig szemléletesen ismerteti a történteket. Látható egy a falut megjelenítő modell, egyházi tárgyak, népviselet, bútorok, a fölműveléshez, iparhoz szükséges szerszámok.

A langenbrücki parabutschiak és a szerb község lakóssága között hosszú évekre megszakadt a kapcsolat. A megváltozott politikai helyzet azonban már lehetővé teszi a rendszeres kapcsolattartást. A gyakori látogatásokon az unokák generációja is részt vesz. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy kezdeti ismeretségek gyakran barátsággá válnak.