Honlapunkon Baden-Württemberg német szövetségi tartomány, több, a dunai svábok történetében szerepet játszó kisebb-nagyobb földrajzi területet képvisel. Az országrész tájegységei mellett, mint a Sváb Alb, a Feketeerdő, vagy a Felsősváb vidék, a Pfalz, a Saar vidék, Hessen tartomány egyes területei, Bajorország, Ausztria, Elzász és Lotaringia is a tipikus kivándorló területek közé tartozott. 300 évvel ezelőtt a kivándorlásnak számos oka volt. Az életkörülményeket kilátástalanná tette többek között az öröklődési törvény, miszerint a földtulajdon az utódok száma szerint osztódott. Az egyre keskenyebb parcellák a népes családok ellátására nem voltak elegendőek.
Példaként Görwhil, Dietelhofen, és Bad Wutzach helységek szerepelnek, mint a későbbi telepesek lakóhelyei. Előfordult, hogy csak egyes személyek, vagy csak egy család hagyta el az otthonát. Gyakoriak voltak azonban a Magyarországra kivándorló nagyobb csoportok is. Az új hazába vezető dunai hajóút többnyire Ulmból indult, ezért is van a dunai svábok számára olyan nagy jelentősége ennek a városnak.
A kivándorláson kívül, több baden-württembergi települést további kapcsolat is köt a dunai svábokhoz. A II. Világháború után a németeket kiutasították Magyarországról és Jugoszláviából, el kellett hagyniuk örökre az otthonukat. Menekülve, deportálva, elűzve sokan Dél-Németországba érkeztek. Baden Württemberg minden ötödik polgára kitelepített, vagy kitelepítettek családjából származik. 1954- ben Baden-Württemberg elvállalta a Magyarországról, Jugoszláviából és Romániából származó dunai svábok patronálását.
Több településen megváltozott a „menekültek és kitelepítettek” (így nevezték őket az 1950-es és 1960-as években) érkezésével a helység társadalmi összetétele, integrálódásuk nyomot hagyott a gazdasági életében is. Erre Bad Schönborn és Backnang városának fejlődése szolgálhat például, ahol a dunai svábok egyesületeikben és néhány múzeumban a mai napig is élénken jelen vannak.
A Magyarországi Németek Múzeuma a Burger-malomban.
Die Kirchturmspitze von St. Nepomuk aus Parabutsch, um 1910.