Pécstől 35 km-re észak-keletre található a zsákutcában végződő település. A rétek és erdők borította meredek domboktól körülvett falut csak egy irányból lehet megközelíteni. A falusiak életét a természeti adottságok diktálta körülmények határozták meg. A török hódoltság idején elnéptelenedett vidékre 1740-ben a Perczel család hívására érkeztek az első betelepülők. A német bevándorlók 1760 körül építették, majd kezdték el üzemeltetni az első üveghutákat. A környező erdők gazdag faállománya biztosította a nyersanyagot a kialakuló ipar számára. Fő megélhetési forrássá a hagyományos fafaragás, különösen a székkészítés vált. A csúfolódó elnevezés, (Hechentapper, Heckentrapper, Heckentreter, die Hecke= a cserje, sövény, der Trapper= a taposó) ahogyan az ófaluisakat gyakran nevezték, is a dús növényzetű környezetre utal.

A faluból kelet felé kivezető út mentén Szent Vendel szobra áll. A pásztorok védőszentjének állított, példásan felújított emlékmű a régi időkben nagy szerepet játszó legelőgazdálkodásra és állattartásra emlékeztet.

Az 1919- évi népszámlálás kimutatása 800 helyi lakost, közöttük 53 magyart és 747 a németet ismer. Közöttük 675 római katolikust, a többieket, mint evangélikus vallású személyt említ a dokumentum.

A környéken gyakran látható téglából emelt tetőtámaszok helyett Ófaluban a parasztházak tornácait gondosan megmunkált, díszes faragású faoszlopok tartják. Pausch Antal faesztergályos és még néhány, a tradíciót ápoló iparos társa műhelyében készülnek a mai napig is ezek a látványos, díszesen faoszlopok.

A falu német lakosságának háború előtti életéről tanúskodnak a tájmúzeumban megtekinthető szerszámok, bútorok, szoba- és konyhaberendezések. A patak másik oldalán, szemben a múzeummal egy egyszerű kálvária és a temető sírkövei tekintenek a dombról falura.

A falu lakosai már 1888-ban elkezdtek adományokat gyűjteni egy templom építésére. Sok önzetlen munkával sikerült a Szent Antalnak ajánlott templomot 1904-re felépíteni.

Érdemes betérnia falu kis kocsmájába, itt gyakran hallani még az eredeti tájszólást. A nyitvatartás sajnos igen rapszodikus.

Dr. Kaltenbach Jenő jogász professzor, aki a magyarországi német kisebbség egyik legismertebb képviselője 1947-ben született Ófaluban. Elkötelezett, odaadó munkájáért többszörös kitüntetésben részesült, többek között a Német-Magyar Társaság Kultúra-díjában: „Az európai kisebbségek jogainak támogatásában és védelmében, a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti kapcsolatok ápolásában kifejtett kiemelkedő teljesítményeiért.”