A „Csanálosi Kőriserdő” elnevezésű természetvédelmi területen elterülő község közvetlenül a magyar határ mellett épült. Itt működik 2003 óta az Urziceni-Vállaj határállomás Románia és Magyarország között. Ez a határállomás megkönnyíti a szatmári sváb vidékkel való közvetlen kapcsolat tartást. 2011-ben a statisztika szerint az 1509 csanálosi lakós 68 százaléka magyar, 22 százaléka sváb, 9 százaléka román nemzetiségű volt. Az elmúlt években végzett határ környéki ásatások során a felső Tisza vidék legterjedelmesebb ókori temetője került napvilágra. 1431-ból származó írások említik először a községet, Chanalas néven. A település és környéke évszázadokon keresztül gróf Károlyi család uradalmaihoz tartozott. Ez a főnemesi család közvetlen ágon a középkori Kaplony nemzetség leszármazottja.

A kuruc-felkelés idején a község lakóssága megtizedelődött, a 18. sz. elején, Csanádoson csak néhány család élt. Gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére 1712 után nagy számban Württembergből érkező svábok betelepítése hozott nagy változást. 1730-ban már 84 sváb család élt a községben. A megszaporodó lakósság, és a gazdaság fellendülése növekvő jólétet eredményezett. A 19. sz.-ban Csanálost már, mint „az egyik, a környék legnagyobb, rendezettebb, szebb és gazdagabb helységét” említik.

1945 januárjában Csanálosról 247 német ajkú lakóst deportáltak „újjáépítési munkára” a Szovjetunióba. Az 1980 körül induló kivándorlási hullám, ami az 1990 – es években érte el a tetőpontját, további komoly veszteséget jelentett a szatmári svábok közössége számára.

Az 1832-ben leégett romai-katolikus templom 1725- ben épült. A 20. sz.-ban helyreállított, 1930-ban kibővített templomban látható szent Flórián képen, az alkotó az épület eredeti formáját is megörökítette. A csanálosi nagyerdőn keresztül a „fekete szőlőhegyek” felé vezető út mentén áll a szent Nepomuk kápolna. Az eredetileg 1737-ben fából állított épületet 1777-ben átépítették. Az új kőépület neves látnivalója a Nepomuk oltár.

Csanálos kevés változtatással megtartotta szerkezetében, mint megjelenésében eredeti parasztgazdasági jellegét. A falu házait az eredeti sváb gazdák után nevezték el, a házak a mai napig nincsenek számozva. A lakók családi neve is kevésbé ismeretes, mint a gazdasághoz fűződő személyes kapcsolatuk.