Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • _MG_0099.jpg
  • B_ortodoxaCarei.jpg

Nagykároly a szatmári közigazgatási járás nyugati felén fekszik. A helységről először 1213-ban Karul megnevezéssel történik írásos említés. A 14. sz.-ban Nagykároly a Károlyi család birtokainak központjává fejlődik. Az e vidékről szóló 16 - 17. sz.-i krónikák török hadak gyakori pusztító támadásairól számolnak be. A kuruc felkelés idején Nagykároly ismét romboló csaták színtere volt. Gróf Károlyi Sándor közvetítésével létrejött Szatmári békekötés után, az elnéptelenedett falvakba sváb földműveseket hívott be a gróf. A 18. sz.–ban - köszönhetően a telepeseknek – újraépült a város és környéke, felvirágzott a gazdaság, a lakosság száma folyamatosan növekedett. 1750 körül Nagykárolyban magyarok, svábok románok és zsidók éltek.

Szintén a Károlyi család nevéhez fürödik a római katolikus templom és iskola építése is. Ez időben készült a megyei székhely épülete, a református valamint a rutének és románok görög katolikus temploma is. A 18. sz. közepén alakulnak az első helyi céhek, de városi rangra csak 1848-ban emelik Nagykárolyt.

Három nagy katasztrófa sújtotta a várost a 19. sz.-ban; 1834-ben egy nagy földrengés, 1836-ban és 1887-ben tűz pusztított. 1887-ben a tűzvész csaknem az egész várost porrá égette, a város mai képe a vész utáni újjáépítés eredménye. A közlekedés modernizálása hatalmas fejlődést jelentett Nagykároly és környéke számára. 1871-ben megnyílt a Szatmár-Debrecen, 1887-ben a Szatmár - Zillenmarkt vasútvonal. Mindkét társaság Nagykároly érintésével közlekedett.

Nagykárolynak számos hírneves szülötte van; itt született 1530 körül Károlyi Gáspár a Biblia első magyar nyelvű fordítója. A mellszobra a református templom előtt áll. A város közepén áll Kaffka Margit írónő szobra, tőle nem messze Iancu Avram számára emeltek emléket. A hősként tisztelt katona a 1848-49-es szabadságharc idején az erdélyi érchegység védője volt. Különösen a román Nyugati Hegység őslakói a mócok tartják nagy becsben az emlékét. A 19. sz.-ban a nemesi kúriák stílusában, a város közepén épült a Károlyi kastély. Tíz hektáron terül el körülötte a több száz különféle fával, bokorral, cserjével büszkélkedő híres botanikus kert. A Károlyi család ősi kastélyát az 1894-ben felújították, az épület mai arculatát ezek a munkálatok határozzák meg. Az építkezés során csak az 1794-böl származó alapfalak maradtak érintetlenül.

A történelmi épület ma a város múzeumának és a könyvtárának nyújt otthont.


Die Synagoge in Großkarol


LINKEK: A szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt görög katolikus templom (1737-1739).

JOBBRA: A szatmári svábok emléktámlája a kastély parkjában.


LINKEK: A Károlyi kastély egyik tornya.

JOBBRA: A római katolikus szent Calasanzi Józsefnek szentelt templom (1769-1769) a szatmári járás legszebb barokk temploma.