Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • Erded.jpg

Az Alföld és az Északi Kárpátok dombos vidékének találkozásánál fekszik a 7000 lakosú Erdőd. A helységről 1215-ben esik először említés. Akkoriban a terület a királyi erdőség központja volt, később került csak a szatmári közigazgatás felügyelete alá. Erdőd a 16. sz.-ban a kálvinizmus és a kálvinista mozgalom terjedésének fontos helyszíne.

A 17. és a 18. sz.-ban a tatár és török támadásoknak volt kitéve a település. Később a kuruc felkelés során hol a kurucok, hol ellenfeleik az osztrákok dúlták fel helységet. A Szatmári Béke megkötése (1711) után a terület gróf Károlyi Sándor birtokába került. Hogy az elpusztult, elvándorolt lakosságot pótolják, sváb telepesek hívott a gróf Württembergből a birtokára. Az első telepesek 1726-ban érkeztek.

Hogy a helyi lakókkal hamarosan kirobbant feszültségeket enyhítse, megengedte a gróf, hogy az újonnan jöttek más vidékre költözzenek. Az új települési hely Krasznabéltek lett. Erdődre számos betelepülni szándékozó csoport érkezett, a kolonisták többsége sikeresen illeszkedett az új közösségbe.

A pusztulásnak indult Erdődi várat gróf Károlyi Sándor 1730 után újra felépíttette. Ami ma a város határában még látható, különösen a vár két bástyája, az ennek a kitartó, a 19. sz. végéig húzódó karbantartási munkálatoknak köszönhető. A vár kápolnájában kötött házasságot Petőfi Sándor, a magyar nemzeti költő Szendrei Júliával, aki az Erdődi várnagy leánya volt. A kápolna oltára ma a szatmári római katolikus püspöki palotában található.

Az erdődi gótikus templomot 1482-ben adományozták. Az eredetileg római katolikus templom röviddel a felszentelése után a református egyház temploma lett. 1545-ben itt tartották meg az első magyarországi protestáns zsinatot. A templomot a 18. sz. során római katolikus egyház újra birtokába vette. 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján felújították az épületet. A sváb származású neves építész egy magas újgótikus toronnyal és a déli oldalhajóval egészítette ki az eredeti falakat.

A város legismertebb fia az 1442-ben születet Bakócz Tamás. Egy királyi jegyző tehetséges fiaként, mint esztergomi püspök, Magyarország prímása, és bíborosa, rendkívüli karriert futott be. 1513-ban Giovanni Medici mellett reményteljes jelöltként pályázott a pápai trónra. A Medici sarj, mint X. Leo pápa vonult be a történelembe.


Az erdödi katolikus templom újgótikus tornya a 19. sz.-ban Ybl Miklós tervei nyomán épült.



Erdődi várromok.

Események

Régi sváb-allemann hagyomány, „a tűzszikra” ünnepe elevenedik fel a böjt első szombatján. A városszéli legelőn nagy tüzet gyújtanak, körben állva fahasábokat tartanak a tűzbe az ünneplők. Az égő hasábokkal egy deszkán dobolva a fiúk és a lányok rigmusokat skandálnak.(Schibi, schibi, scheiba, wem soll dea Scheiba sei?) Végül az elhajított parázsló hasábok szép fényjátékot képeznek a sötétedő háttérben.
www.schwabe.ro/veranstaltungen.html