Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények

A korabeli források 1692-ben említik először azt a települést, amiből a mai nagyváros Novi Sad (németül Neusatz, magyarul Újvidék) kialakult. Ezek az írások egy hídsáncot említenek a Duna hídjánál. A péterváradi sánc többnyire kaszárnya volt, az osztrák császári csapatok a déli határok védelmére, török támadások elhárítására voltak kirendelve. Idővel a sánc körül cölöpökre épített házak épültek ahol a betelepült szerbek és németek iparűzéssel vagy kereskedéssel foglalkoztak.

A gyors gazdasági fejlődését a város kiemelt státusza, tette lehetővé. 1748-ban az újvidéki polgárok a „szabad királyi város”- i címhez és a vele járó jogokhoz jutottak. Egyidejűleg megváltozott a helység neve is. Latinul Neoplanta, magyarul újvidék, németül Neusatz, szerbül Novi Sad.

A várost a nagyszámú szerb lakosság mellett németek, magyarak, zsidók, görögök és örmények lakták. Újvidék a magyarországi városok között a közepes méretűek közé tartozott. A 19. sz. közepétől Újvidék a magyarországi szerbek kulturális központja, számos, különböző jellegű kiadó vállalat működik a „szerb Athen”-nak is nevezett városban. A magyarok a Habsburgok ellen vívott szabadságharca idején 1848-ban a város nagy károkat szenvedett. A klasszikus település ahol a barokk stílusa volt meghatározó, az újjáépítés során egy modern közép európai várossá fejlődött. Újvidék nem csak a környék települések kereskedői, vállalkozó szellemű lakósága számára vált vonzóvá, hanem a 19. sz. végén az egész Birodalom területéről érkeztek bevándorló családok.

Már a 19. sz. közepén kialakulóban volt a város mai arculata. Az új Tanácsháza és a katolikus templom mellett felépült a Takarék szövetkezet, a híres Maier Nagy Szálló, a Matica Srpska épülete és az Erzsébet Királynő szálloda. Az Úri utcán sorra pompás paloták emelkedtek, 1908-ban az új zsinagóga építése is befejeződött.

Az I. Világháború után Újvidék, mint a Bácska fővárosa az újonnan alapított Szerb, Horvát, Szlovén Királyság kötelékébe tartozik, 1929 után a Dunai Bánság közigazgatási központja is. Pozíciójának és a vállalkozásaikban sikeres polgárainak köszönhetően város a körzetben vezető szerepet nyer, 1944-ben a Vajdasági Autonóm Tartomány igazgatói szerveinek üléshelye.

Újvidék ma 350 000 lakosával Szerbia második legnagyobb városa. Előnyös fekvése, a Dunai sétány, ami a város központját a népszerű dunai stranddal köti össze, a péterváradi erődítmény, a halastó vagy a Fruska Gora lejtői, turistákat is egyre nagyobb számban vonzó érdekessége és szépsége a városnak.

 

Újvidék a századforduló idejéből.


LINKEK: Ùjvidék mindég forgalmas sétáló utcája.

JOBBRA: Az újvidéki katolikus templom 1910 körül.


Újvidéki képeslapvallásokkal és templomokkal.


A Dunai Bánság kormányhivatalának épülete az 1930-as években. Az épület ma is a kormány székhelye.