Újvidéktől a folyó mentén nyolc kilométerre, dél-keleti irányban fekszik Karlóca. A várost 1308-ban említik először történelmi írások egy középkori Karom elnevezésű magyar erődítmény kapcsán. Karlóca a szerémségi Fruska Gora lejtőin épült, ez itt a Vajdaság legjelentősebb bortermelő vidéke.

A török időkben szerbek telepedtek le Karlócán. A törökök felett aratott győzelem után, 1699-ben a Szent Liga, tagjai; Ausztria, Lengyelország, Velencei Köztársaság és a Török Birodalom között, Karlócán megkötött béke aláírásával a helység az Osztrák Császárság határvidékén fontos kereskedelmi központtá fejlődött. Földrajzi helyzete, az Oszmán Birodalom felé irányuló kereskedelem központjává tette. Egyrészt erre vonult a török birodalom felé irányuló kereskedelem forgalma, másrészt a közeli Duna a keletről nyugat felé irányuló kereskedelem számára is előnyös útvonalnak bizonyult.

A 16. századtól Karlóca az ortodox szerbek egyházi központja lett. 1713-ban az érseki székhelyet a Krusedoli kolostorból is áthelyezték a városba. A 18. sz. elején 59 német család érkezett Karlócára, akik a Schwabendörfli-ben telepedtek le. A hatóságok a németek betelepülésétől, akik nagy számban 1790 után érkeztek, a Bécsbe vezető kereskedelmi utak biztonságának garanciáját látták.

A karlócai németek Hon és-tájháza egy, az ebből az időből származó épületben van berendezve. A két helységből álló kis telepes házat a közelmúltban renoválta a helyi tradícióápoló egyesület. Itt van elhelyezve az a gyűjtemény is, ahol a vidék lakosságának jellegzetes életmódját, használati tárgyait, egyéb tradícióit tekintheti meg az érdeklődő. A helyi specialitások közé tartozik a kuglóf. A telepes ház kicsi konyhája helyet nyújt a hagyományos sütemény készítésére.

A 18. sz. elején a város a szerb lakosság kulturális és oktatási központjává fejlődött. A század végén alapították az első szerb iskolákat, gimnáziumot és papneveldét is. Jelentős személyiségek, mint Vuk Stefanovic Karadzic, Sima Milutinovic Sarajlija, Dimitrije Davidovic és Branko Radicevic a költő, nevelkedtek ezekben az intézményekben. 1848- ban Karlócán zajlott a „szerb nép májusi gyűlése” ahol a nép szabadságot és az Ausztriától való politikai függetlenséget követelte. Karlóca ma, régi házaival, a Béke-kápolnával és a németek Tájházával gazdag kulturális emlékekkel rendelkezik. Nem csak a helyi, az Ilion-házban található gyűjtemény tekinthető meg, hanem a Méhész Múzeum, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint az Érsekség levéltára is.