Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények

Európa délkeleti területeire történő kivándorlások következtében Ulm a 17. és 18. Században a dunai svábok szimbólum városává vált. A város a kitelepülőknek egy központi helyet nyújtott. A Duna innen hajózható, ezért első kikötőhelyet nyújtott az új otthont keresők számára a Bécs felé vezető hajóúton. Sok ember özönlött ide vagy dolgozni, vagy várni és tovább utazni egy Ulmer Schachtelen a Dunán lefelé. A freskó az ulmi tanácsházán a helység kereskedővárosi fontosságára utal. Már 1670-től közlekedtek hajók meghatározott menetrend szerint Ulmból Bécsbe, az u.n. Ordinári –hajók. Emberek ezrei az egész birodalomból jöttek ide, hogy a Schwalból kiindulva Magyarország felé utazzanak.

II.József türelmi rendelete 1781-ben tette először lehetővé, hogy a túlnyomórészt protestáns ulmiak kivándoroljanak Magyarországra. Ezelőtt ez nem volt lehetséges, mert a kettősmonarchia katolikus családokat akart a Duna törököktől elnéptelenedett területeire betelepíteni. 850 ulmi döntött 1784 és 1787 között a Magyarországra való kivándorlás mellett.

Ulmban a telepesek eltöltöttek néhány napot, néha akár heteket is. Az ulmiaknak, de főként az ételt és szállást kínálóknak ez egy jó profitot hozó üzlet volt, mivel az utazóknak enni és aludni kellett. Egyesek dolgoztak a városban, hogy az úti kasszájukat feljavítsák. Sok pár, akik útközben ismerték meg egymást, kihasználta a lehetőséget, hogy összeházasodjon, mert csak házaspárok kaphattak gazdaságot. Mert Ulm protestáns volt, a pároknak protestáns módon kellett házasodniuk. Sok kivándorló házasodott ezért kétszer: protestáns szokás szerint a pompás Münsterben és katolikus szerint a Wengentemplomban. A maga formájában egyedülálló, hogy a felső-sváb hazájukból Magyarországra kivándorlókkal egy időben egy visszavándorlás német területekre is elindult. 1712-ben Bécsben ezrével gyűltek össze svábok, akiket Magyarország a hiányzó infrastruktúra miatt nem tudott befogadni. Ugyanez év őszén egy részüknek vissza kellett utazniuk otthonaikba. A kimerültség, betegség és csalódás látható jeleivel először Leipheimbe érkeztek, ahol orvosi vizsgálaton estek át és itt kellett megszervezniük visszaútjukat hazájukba.

Az 1980-as évek óta gondoskodik Ulm egyetemi városa a Dunamenti országokkal történő Kapcsolattartásról és a velük való eszmecseréről. Ezért a Dunamenti Országok Tanácsa melynek elnöke a z ulmi főpolgármester, Dunai Svábok Központi Múzeuma, a Duna fest és a Duna iroda központi fontosságúak. A Dunai svábok kivándorlására, menekülésére és elűzetésükre néhány emlékhelyet és emlékművet emeltek az itt élő dunai svábok Ulm városa segítségével. Rendszeresen tartanak honfitársi találkozókat is.


A Nemzetközi Duna fesztivált kétévente rendezik. A kéthetes ünnepi rendezvényen a kiállítók a Dunamenti országokat képviselik.



A Schwörhaus balkonján tartja Ulm Főpolgármestere minden évben a tradicionális eskübeszédét.



LINKEK: A Hentes torony kapuján keresztül vezet az út a belváros felé.

JOBBRA: Az ulmi Münster tornya sok helyen a város házai közül bukkan elő.

Tudnivalók

Az Ulmi Müster
Münsterplatz 21, D-89073 Ulm
Tel.: +49 (0) 731 379945 0
Nyitvatartási idők: Naponta 9h-től 16 h-ig a toronymegmászása is lehetséges
Gottesdienste: So. 8 Istentiszteletek: Vasárnap 8h Korai mise,9.30 h Istentisztelet, 18 h esti mise.

Eskübeszéd /-ház és ” Nabada”
Az Eskübeszéd mindig június utolsó-előtti hétfőjén 11h –kor kezdődik a Weinhofon. Az Esküünnep ezután kb. egy óráig tart. Utána rendezik meg a Dunán a „Nabadát”.
Weinhof 12, D-89073 Ulm
Tel.: +49 (0) 731 161 2831
Öffnungszeiten: hétfőtőll szombatig 11h- 17h a belépés díjtalan.

Ulm Városháza
Münsterplatz 50, D-89073 Ulm
Öffnungszeiten: hétfőtől péntekig9h- 18h-ig, csütörtökön 9h- 20h –ig, vasár és ünnepnapokon
11h-18h-ig. A városházán rendszeresen tartanak kiállításokat.

Links:
http://www.tourismus.ulm.de
http://de.wikivoyage.org/wiki/Ulm
http://www.bundesfestung.de/