Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • DSCN 7504.jpg

A 18. században a Feketeerdő és környéke nem nyújtott megfelelő megélhetési lehetőségeket az ott élő parasztságnak. A vidék túlnépesedése, a földművelésre alig alkalmas talaj, állandó, a túlélésért folytatott harcra kényszerítették a lakosságot. A Habsburgok hívása, a többrendű kiváltságok, mint az ingyenes föld, néhány évre szóló adómentesség, egy jobb jövő reményét ébresztette. A messzi, idegen Dunamenti ország ígéretes jövővel kecsegtetett. Az ismeretlen világ, a bizonytalanság dacára tömegesen vándoroltak ki ezekben az években a parasztok dél- kelet-Európába. Útjuk célja többnyire a ma nagyrészt Románia területén fekvő Bánság volt.

A kis város Görwihl a Feketeerdő déli oldalán fekvő Hotzenwald környékén fekszik. Innen is sokan útnak indultak Délkeletre.

A hotzenwaldi kivándorlóknak különös története van. Nem mindenki indult önként útra, egy csoport jómódú parasztot a Bánságba deportáltak.

Hauenstein grófság területén önálló parasztság élt és dolgozott. Már a 14. század óta tisztázatlanok voltak a Szent Blázius kolostor területhasználati jogai. 1720-ban, amikor a kolostor a parasztok kárára kiterjesztette a jogait, egy szerződésben akarták a vitás kérdéseket rendezni. Nem minden gazda értett egyet a feltételekkel. Egyikük volt Albiez Hans Fridolin, földművelő és salétromfőző. Albiez H. Fridolin „Salétromos János” néven, mint a felkelés szimbóluma vált ismertté. Halála után 1727-ben, tovább nőnek az ellentétek; négy megmozdulást fegyveres erővel vernek le, a felkelők vezetőit halálra ítélik, vagy kényszermunkára Magyarországra deportálják őket. Idővel a felkelők két ellenséges csoportra oszlottak. Egyrészt az u.n. „nyugodtak”, akik hajlottak a kompromisszumok kötésére, másrészt a „nyugtalanok”, akik több önállóságot akartak és a hivatalosság lemondatását követelték.

A „nyugtalanok” közé tartozott a legendás Albiez H.Fridolin fia, Jakob Fridolin is. 1755-ben a Bánságba száműzték, a felesége és a fia halála után engedély nélkül visszatért hazájába, ahol újra letartóztatták és ismét ki akarták toloncolni az országból. Végül mégis a hazájában maradhatott, ahol 1768-ban, 72 éves korában, elszegényedve halt meg.

Albietz Jakab Fridolin csak egyike volt a 112 hauersteini, hotzenwald környékről származó Magyarországra száműzöttek közül. A deportáltak a kényszerű utazás költségeit maguk fedezték. Még a vasbilincsek árát is megkövetelték tőlük, amit az úton viselniük kellett

Amíg a Feketeerdőben lakó elszegényedett honfitársak a bánsági letelepülés nyújtotta előnyökről álmodtak, addig a hauersteini deportáltak nem akartak Magyarországon maradni. A viszonylag jómódú száműzöttek mintegy tízszer nagyobb vagyonnal rendelkeztek, mint a telepesek többsége. Őket semmi gazdasági kényszer nem kötötte a Bánsághoz. A mai Görwihlröl és környékéről öt családot száműztek a Bánságba.

A Hotzenwaldi Tájmúzeum a régió történelmével és kultúrájával foglalkozik. A korabeli tárgyakkal berendezett falusi iskola, a feketeerdei lakosság viseleti szokásai és a házi szövés története kerül bemutatásra. A salétrom főzés, mint a környéken gyakori foglalkozási ág, részletes bemutatásra kerül. A salétromból nyerték a káli-salétromot, ami a puskapor készítéséhez elengedhetetlen volt.


Hotzenwaldi Tájmúzeum.



Hagyományos népviselet.

Látnivalók

Heimatmuseum Hotzenwald

Marktplatz 9, D-79733 Görwihl
Tel.: +49 ( 0) 775 41279 1360
www.goerwihl.de/v1/freizeit/heimatmuseum/heimat1.php
Nyitva tartás: Húsvét hétfőtől Martini szombatig (November) vasár-és ünnepnapokon 14-16 óráig.
Csoportok vezetése bejelentkezésre egész évben lehetséges.

Links:

www.schwarzwald-tourismus.info/Media/Orte-Staedte/Goerwihl
www.schwarzwald-tourismus.info/schwarzwald/Tourismusgemeinschaften/hotzenwald-tourismus
www.hotzenwald.de
www.salpeterer.net